jún
7
Pusztay János nyelvész, de költő, esszéista is, szülővárosa, Szombathely, a magyar nyelv és a finnugor nyelvek jelenének-jövőjének stratégája. Gondolatait sok fórumon megosztotta, úgy tartja, szélmalomharcot vív, de szélmalom olykor visszaköszön (olykor elismerik, például Prima Primissima-díj). Fűzfa Balázzsal közös beszélgetőkönyvében legfontosabb gondolatait összefoglalja:
- Szombathely, a Nyugat királynője, Budapest, Pozsony, Nagyvárad után a (villamostól a közvilágításig) negyedik legfejlettebb városunk volt (109)
- Lépések a szombathelyi főiskola egyetemi akkreditációjéért (főiskolán négy egyetemi szak) (52), „Szombathelynek felvillanásai vannak” (90)
- Autonóm ember. Kimondja: „a konkurencia bírálja el a konkurenciát” (72)
- Pusztay-iskola, Borostyánkőút-projekt, Genus Savariensis…
- Magyarország három részre szakadt ország: a gazdaságilag fejlettebb Nyugat-Dunántúl kutatás-fejlesztési és felsőoktatási szempontból visszaszorult, leépülhet (118–9)
Epigrammájában így összegez: „Boldoguláshoz bőven elég belesimulni a sorba. / Boldog akarsz lenni? Önmagad útját járd!” (143) Ez utóbbi tanács a könyv címe is. („Önmagad útját járd! Pusztay Jánossal beszélget Fűzfa Balázs, Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2015. 156 old.)
Itt hozzászólhat!